A garantált memória és a SWAP az egyik legfontosabb paraméter, amely befolyásolja a Linux rendszer teljesítményét.
A garantált memória a virtuális gép nek kiosztott memória mennyisége, amely nem függ a csomóponton rendelkezésre álló memóriától.
A garantált memóriafolyamat úgy működik, hogy a rendszerhez egy hardveres réteget, az úgynevezett memóriavezérlő hubot adunk hozzá. Ez a hardver egy puffert biztosít a rendszer számára, ahol az adatokat tárolhatja és szükség szerint lekérheti. Ez a puffer nem illékony, ami azt jelenti, hogy áramszünet vagy áramkimaradás esetén sem veszíti el az adatokat.
A SWAP a virtuális memória egy másik típusa, amelyet akkor használnak, ha nincs elegendő RAM az összes adat tárolására.
Az operációs rendszer a SWAP-ot a kevésbé aktív alkalmazások tárolására használja. Ezek az alkalmazások automatikusan átkerülnek a merevlemezre, amikor nincsenek használatban. Ez azért történik, hogy memóriahelyet szabadítson fel az éppen futó alkalmazás számára.
A kevésbé aktív alkalmazások közé tartozhat bármi, ami nem igényel azonnali figyelmet, például egy szövegszerkesztő vagy egy táblázatkezelő.
Olvassa el továbbá:
- Mi az a VDS/VPS szerver és hogyan válasszuk ki a legjobbat?
- A legjobb operációs rendszer kiválasztása a szerverhez: CentOS vs. Ubuntu
- HTTP/2 támogatás konfigurálása az Nginxben Ubuntu 18.04 alatt
Kérdések és válaszok a garantált memóriáról és a SWAP-ról
A garantált memória állandó hozzáférést és teljesítményt biztosít bizonyos alkalmazások számára azáltal, hogy a fizikai memóriából egy meghatározott mennyiséget kizárólag az ő használatukra különít el.
A SWAP vagy virtuális memória a rendelkezésre álló memória mennyiségét a lemezterületnek a fizikai RAM kiterjesztéseként történő felhasználásával bővíti, rugalmas mechanizmust biztosítva a memória túlcsordulásának kezelésére
Igen, a garantált memória és a SWAP kiegészíthetik egymást a memóriakezelési stratégiákban: a garantált memória stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít a kritikus fontosságú alkalmazások számára, a SWAP pedig rugalmasságot és méretezhetőséget a memória túlcsordulásának kezeléséhez.
A munkaterhelés jellemzői, a rendszerkövetelmények és a skálázhatósági megfontolások kulcsfontosságú tényezők a garantált memória és a SWAP közötti döntés meghozatalakor, mivel mindkét lehetőség egyedi előnyöket kínál az adott felhasználási esetektől és követelményektől függően.
A memóriaszivárgások a memória gondos megfigyelésével és profilozásával fedezhetők fel, és az alkalmazásokban a problémás kód vagy memóriaelosztási minták azonosításával és kiküszöbölésével javíthatók.
Az általános optimalizálási stratégiák közé tartozik a memóriahasználat nyomon követése és elemzése, a használat optimalizálási technikák, például a memória újraelosztása és az átlátható lapkiosztás, valamint a rendszerbeállítások módosítása a memóriateljesítmény és -hatékonyság optimalizálása érdekében.